Corporate Venture Capital - dr. Bacsa György (MOL), Bánfi Zoltán (MKB Bank), Huszár András (MVM), Wolf László (OTP Bank), Moderátor: dr. Bajorfi Ákos (Noerr Legal)
dr. Bacsa György (MOL)
1) Elsősorban szakmai vagy inkább pénzügyi befektetőnek tartják magukat? Mi tud a vállalatuk – a tőkén felül – nyújtani a portfoliócégeinek?
A MOL-csoport a 2030 Enter Tomorrow stratégiájában is rögzítette, hogy természetesen elsődlegesen szakmai, de pénzügyi megtérülési és növekedési elvárásokkal is nyitni kíván a klasszikus energiaipari értékláncokon kívüli befektetési lehetőségek felé, figyelembe véve a MOL szakmai hozzáadott értékét a portfolió társaságok irányában. A vállalati kockázati tőkealap struktúra (Corporate Venture Capital – CVC) ideális eszköz a klasszikus pénzügyi/befektetés kezelési, valamint iparági és nagyvállalati hátterek ötvözéséből eredő szinergiák kihasználására. Azt gondoljuk, hogy komoly érték van abban, hogy egy esetleges korai fázisú befektetés fejlesztése egy aktív üzleti, iparági szereplővel szoros együttműködésben történhet meg, ebben látjuk a CVC legfőbb előnyét egy klasszikus alappal szemben. Ez az előny megmarad még annak ellenére is, hogy a tőkealap elsődleges célja ez esetben is a pénzügyi eredmény maximalizálása marad.
Ezen együttműködési területek az alábbiak lehetnek:
piacra lépési támogatás
pilot projekt vagy termék kipróbálása
vállalatirányítási és menedzsment tanácsadás
iparági, kereskedelmi, műszaki tanácsadás és validálás
a MOL potenciális kifutási lehetőséget is jelenthet a CVC struktúrában.
A kooperáció mellett – a maximális hatékonyság elérése és rugalmasság fenntartása érdekében – természetesen a tőkealapok menedzsmentjét nem kívánja a MOL átvenni, erre független alapkezelők alkalmasak a leginkább, és nem egy nagyvállalati vállalatirányítási rendszer, kultúra. Érdemes megjegyezni, hogy a MOL 2017 őszén már megkezdte tervei szerint diverzifikált VC portfoliójának kiépítését és jelenleg is folytatja annak felfejlesztését. Két platformot emelnénk ki: Lead Ventures alapokat és az Alpac East-West Venture Capital alapot.
2) Inkább hobbi vagy a befektetések kapcsolódnak is a core business-hez? Láthatóak-e a portfoliócégek a nagyvállalati menedzsment számára, tekintve, hogy (i) egy startup csupán néhány főből áll; (ii) a menedzsment nagyságrendekkel nagyobb döntéseket hoz napi/heti/havi szinten mint egy startupba történő befektetés mértéke?
Természetesen a MOL számára kulcsfontosságú, hogy a CVC egyes befektetései kapcsolódjanak a jelenlegi és a leendő core business-ekhez. Éppen ezért olyan kockázati tőkealapokat keresünk, melyek befektetési politikája a MOL számára releváns földrajzi régiókat és iparágakat célozza meg. A CVC struktúrára úgy tekintünk, mint egy megfelelő üzleti platform, ami alkalmas a megcélzott új típusú befektetéseket hatékonyan felkutatni, létrehozni, sikeresen menedzselni és növekedésre felkészíteni. A CVC-n elérhető hozam a MOL számára tehát kettős: (i) pénzügyi hozam, illetve (ii) stratégiai hozam a bizonyított társaságok és termékeik fejlődéséből. A kérdésben feszegetett méretbeli is döntéshozatalt érintő különbségek miatt szervezeti szempontból fontos számunkra, hogy megfelelően kezeljük az ilyen típusú befektetéseket. A cél a függetlenség biztosítása – a szükséges minimális kontroll és riportálási pontok biztosítása mellett –, hogy az alapkezelő menedzsmentje képes legyen a megcélzott projektek jellegéből fakadó gyors döntéseket meghozni. Érdemes megjegyezni, hogy a MOL már rendelkezik az Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások üzletágon belül működő Ventures szervezettel az azonnal beintegrálható vagy saját magunk által elindított startup-okra.
3) Mennyire tekinti a vállalatuk saját részének a portfoliócégeket? Hogyan kezelik a conflict of interest-et? Hogyan oldható fel az alapítókkal, illetve az esetleges társbefektetőkkel az érdekkonfliktus, pl. egy potenciális exit vs. a vállalatukba történő integráció között?
Pont ilyen potenciális érdekkonfliktusok miatt is úgy gondoljuk, hogy a portfólió cégeket és azok menedzselését meg kell tanulnunk a MOL csoporton kívül is tartani, ezért döntöttünk a tőkealapok mellett és nem kizárólag közvetlen befektetéseket megcélozva a korai fázisú vállalatok esetében. Azonban célunk úgy tekinteni az egyedi befektetésekre, mint a jövőben core üzletágainkhoz potenciálisan integrálható elemekre. Ezért is fontos számunkra, hogy amennyiben van üzleti kapcsolódási pont, akkor már a korai fázisban is – a CVC struktúrán belül –bizonyos mértékű kooperációt alakítsunk ki az egyes portfoliócégekkel. Egyetértünk azzal, hogy az egyik legfontosabb kérdés az érdekkonfliktusok kizárása, pl. egyik befektetőnek történő értékesítés fair kezelése. Az ilyenkor alkalmazandó mechanizmus rögzítése során minden fél számára fontos a fair piaci ügylet kialakítása, hiszen az alapkezelő és a társbefektetők is az alap hozamának maximalizálásában érdekeltek. A lehetséges szinergiákat azonban ki kell aknázni kölcsönös előnyök mentén.
Bánfi Zoltán (MKB Bank)
1) Elsősorban szakmai vagy inkább pénzügyi befektetőnek tartják magukat? Mi tud a vállalatuk – a tőkén felül – nyújtani a portfoliócégeinek?
Az MKB Bank startégiai célkitűzései végrehajtása érdekében a Bank kiemelten kívánja fejleszteni tőkepiaci szolgáltatásait, amelynek keretében hagyományos alapkezelési tevékenységét tovább bővíti a kockázati tőke – és ezt követően majd – a magántőke alapok kezelése irányába (a legteljesebb körű univerzális bankcsoport kiépítése az ügyfél igények integrált kiszolgálása érdekében). Mindezek mellett a Bank élen kíván járni a banki termékek és szolgáltatások innovációjában és a legkorszerűbb digitális megoldások alkalmazásában.
E célkitűzések végrehajtása érdekében a Bank létrehozta az MKB Inkubátor Kft-t, amely 2016 vége óta fintech vállalkozásokat támogat és inkubál. A piacon MKB Fintechlab-ként ismert szervezet által elindított inkubációs programban már összesen 14 startup vállalkozás működik. Már a második inkubációs program fut – az elsőben 2017-ben 6 db hazai vállalkozás vett részt, a második körre már nemzetközi merítésből 8 db vállalkozás került kiválasztára 6 országból. Tervezzük, hogy az MKB Inkubátor a szűkebb fintech fókuszon (szakmai befektetéseken) túlmenően kimagasló pénzügyi megtérülést biztosító pree-seed és seed befektetéseket hajtson végre az IKT (technológiai) szektor más területein (digitális megoldások az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói és agrár, stb. ágazatokban) is. Jelenleg még csak előkészítés alatt áll – de a Bank reményei szerint – még az idén el tud indulni egy jelentős méretű kockázati tőkeprogram is.
A Bank fintech inkubátor programja tehát teljes mértékben szakmai befektetői célokat szolgál, azaz – a pénzügyi megtérülésen túlmenően – alapvető cél, hogy bank folyamatosan innovatív megoldásokkal szolgálja ki ügyfeleit a core tevékenységei tekintetében, tehát a töretlen megújulás (innováció) révén tudja versenytársait megelőzni. A nyílt innováció jegyében a belső innovációs képességet pedig nagyon hatékonyan ösztönzik a Bankon kívülről érkező, lendületes startup ötletek. Természetesen ezeknél a szakmai befektetéseknél – a pénzügyi hozzájáruláson túlmenően - a Bank teljeskörű támogatást biztosít a kiválasztott és a programban résztvevő vállalkozásoknak, – többek között – az alábbi területeken: piaci hozzáférés, ügyfélkapcsolatok biztosítása, üzleti modell kialakítása, validálás, technológiai támogatás, szabályozási kérdésekben támogatás, compliance, jog, humán erőforrás, valamint általános vállalat irányítási és szervezet fejlesztési területek. Így a programban részt vevő vállalkozások és Bank egyes üzletágai és funkcionális területei között sok esetben nagyon szoros szinergia érvényesül.
Ahogyan említettük, a tervek szerint a jövőben az inkubátor program azonban nemcsak a fintech vállalkozásokra kíván majd fókuszálni. Így ezekben az esetekben a Bank fő szerepköre inkább egy pénzügyi befektető szerepvállalásához fog közelebb állni. Ugyanez a helyzet a hamarosan elinduló kockázati tőkeprogram esetében is. Ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, hogy a kockázati tőke nem egyszerűen pénzügyi erőforrás („money”) biztosítása, hanem „smart money”; azaz kockázati tőkebefektetőként a Bank befektetés kezelési területe aktív befektetőként segíti a kezdő vállalkozásokat a cégépítés nem éppen zökkenőmentes területén, támogatást nyújtva szinte valamennyi említett vállalati funkció tekintetében (üzleti kapcsolati háló, piacépítés, vállalat finanszírozás, általános vállalat irányítási és támogatási funkciók, stb.
2) Inkább hobbi vagy a befektetések kapcsolódnak is a core business-hez? Láthatóak-e a portfoliócégek a nagyvállalati menedzsment számára, tekintve, hogy (i) egy startup csupán néhány főből áll; (ii) a menedzsment nagyságrendekkel nagyobb döntéseket hoz napi/heti/havi szinten mint egy startupba történő befektetés mértéke?
Sem a már működő, sem pedig a tervezett új tevékenységek egyike sem "hobbi" tevékenység az MKB esetében. Még ha pénzügyi méretük egyelőre el is törpül a hagyományos core tevékenységek mellett, a Bank ezeket az új tevékenységeket úgy építi és támogatja, hogy hosszabb távon ezek a tevékenységek is jelentős méretű core tevékenységekké válhassanak, de legalábbis jelentős mértékű szinergia épüljön ki a tradicionális és az új tevékenységek / szolgáltatások között. Talán nem is a volumen célok az érdekesek az új tevékenységek esetében, hanem egy minőségi kiválóság létrehozása, amely egyébként a hagyományos core üzletágakat is jellemzi, annak érdekében, hogy a Bank mind a hagyományos, mind pedig az új, innovatív tevékenységek tekintetében piaci vezető szerepét támogassa, megerősítse.
Ennek érdekében a Bank második szintű vezetése rendkívüli (heti) gyakorisággal irányítja és követi e tevékenységek és a vállalati portfolió fejlődését, de az első szintű vezetés is rendszeres (negyedéves) beszámolókon keresztül követi a jövő üzletágainak és befektetéseinek alakulását és támogató döntésével biztosítja a szükséges erőforrások rendelkezésre állását.
A Fintechlab esetében a láthatóság tehát nagyobb, mint a befektetés mérete igényelne. Ennek oka - még egyszer - kettős: (1) egyrészt a nagy láthatósággal igyekszünk a Bankon belüli innovációt is ösztönözni, (2) másrészt kiemelten fontos számunkra, hogy az általunk inkubált fintech startupokból beszállítót/partnert is faragjunk, amelyhez elengedhetetlen a felsővezetés bevonása.
3) Mennyire tekinti a vállalatuk saját részének a portfoliócégeket? Hogyan kezelik a conflict of interest-et? Hogyan oldható fel az alapítókkal, illetve az esetleges társbefektetőkkel az érdekkonfliktus, pl. egy potenciális exit vs. a vállalatukba történő integráció között?
Mivel a fintech befektetések tekintetében - az adott termék/szolgáltatás kifejlesztését és piaci validációját követően - a kérdéses szolgáltatások a Bank termékportfoliójának részévé is válhatnak, egy szoros integráció épülhet ki a céltársaság és a Bank között. A szoros integrációt adott esetben egy teljeskörű kivásárlás is támogathatja. Ez a szoros üzleti kapcsolat azonban nem veszi, nem veheti el az adott startup vállalkozás innovációs képességét, hiszen a cél pontosan az, hogy ezek a vállalkozások sikerei pozitívan befolyásolják, ösztönözzék a belső innovációs folyamatokat is. E tekintetben tehát semmilyen érdekkonfliktus nem áll fenn, hiszen win-win végeredményt erősítő struktúrák épülnek és érvényesülnek.
Külön megemlítendő a kizárólagosság kérdésköre is: célunk, hogy a piacra neveljünk vállalkozásokat, ezért az MKB Bank csak időszakos kizárólagossággal rendelkezik a startupok termékére és folyamatosan támogatjuk befektetéseinket az ügyfélszerzésben.
Egy részben szakmai, részben pénzügyi (nem core tevékenységet végző, de core üzleti folyamatokat kiegészítő vagy támogató) befektetés esetleges értékesítése esetén természetesen az integrációs kötelék lazulhat, de az egyes funkciók és felelősségi körök szétválasztása (unbundling) biztosítja az esetleges érdekkonfliktus(ok) hatékony kezelését: az exitet követően a jövőben is fennmaradó üzleti együttműködési szerződések feltételeinek kialakítása az érintett üzleti, illetve a beszerzési terület hatáskörébe tartoznak, míg a cégértékesítéseket az alapkezelési, illetve a tőkepiaci tanácsadási terület bonyolítja. Mindkét üzleti tranzakció kondíciói a piaci feltételek szerint kerülnek kialakításra, így nem kerül, nem kerülhet sor keresztfinanszírozásra, illetve nem jöhet létre érdekkonfliktus a befektetőtársakkal. A fennmaradó üzleti együttműködés és szinergiák pedig biztosítják az adott vállalkozás részvényesi értékének folyamatos növekedését. Értelemszerűen minél inkább pénzügyi befektetés jellegű egy adott együttműködés (pl. kockázati tőkeprogram) a felvetett érdekkonfliktus kialakulásának esélye annál kisebb mértékű.
Huszár András (MVM)
"1. Elsősorban szakmai vagy inkább pénzügyi befektetőnek tartják magukat? Mi tud a vállalatuk – a tőkén felül – nyújtani a portfoliócégeinek?
Az MVM elsősorban szakmai befektetőként tekint ezekre a befektetési lehetőségekre. Energetikai iparági ismerete (trendek, kihívások) révén nagyobb mértékben tud jó megtérülésű projekteket kiválasztani, továbbá szakértelmével segíteni a startupok céljainak megvalósítását.
Az energetikai innováció élénkítésére és támogatására hozta létre az MVM Csoport a Smart Future Lab Zrt.-t, mely mentoring és magvető tőkefinanszírozási szolgáltatásokat kínál a startupok számára.
Az MVM - a tőkén túl – a startupoknak a szakértelmét nyújtja különböző formában:
• Szakmai hozzáértés a műszaki technológián át a stratégiai döntésekig (értékesítési/ kereskedelmi stratégia, piacismeretek)
• Kapcsolatrendszer, hazai és regionális szinten piacelérés (fogyasztókhoz való hozzáférés)
• Pilot elvégzésének támogatása helyszín, ügyfél, adat/információ biztosításával
A jövő a szakmai befektetőké: globális szinten a CVC (corporate venture capital) befektetések 2016-ról 2017-re tranzakciószám szerint 19%-al, tranzakcióérték szerint 18%-al nőttek.
2. Inkább hobbi vagy a befektetések kapcsolódnak is a core business-hez? Láthatóak-e a portfoliócégek a nagyvállalati menedzsment számára, tekintve, hogy (i) egy startup csupán néhány főből áll; (ii) a menedzsment nagyságrendekkel nagyobb döntéseket hoz napi/heti/havi szinten mint egy startupba történő befektetés mértéke?
Az MVM Zrt. (mint az Smart Future Lab Zrt. egyszemélyes tulajdonosa) vezetői testülete tárgyalja meg és dönt a befektetésekről, ezáltal a menedzsment teljes mértékben rálát a portfóliócégekre. Mvel nem egy tipikus állami vállalati tevékenység van szó, ezért a befektetési döntések meghozatala óvatosságot és körültekintőbb befektetési magatartást igényel. Az MVM a stratégiájával és jövőképével összefüggő befektetéseket választ. Ezáltal a befektetések nemcsak a jelenlegi tevékenységhez kapcsolódó, hanem jövőbeli tevékenységet – core business bővülést is tudnak támogatni. Az MVM Csoport első startup befektetése például egy hálózati szintű power-to-gas erőművének építésére irányul Magyarországon, ami az elsők egyike lenne a világon.
3. Mennyire tekinti a vállalatuk saját részének a portfoliócégeket? Hogyan kezelik a conflict of interest-et? Hogyan oldható fel az alapítókkal, illetve az esetleges társbefektetőkkel az érdekkonfliktus, pl. egy potenciális exit vs. a vállalatukba történő integráció között?
Az MVM a stratégiájával és jövőképével összefüggő befektetéseket választ, amelyek hosszú távon hozzájáruljanak céljai teljesüléséhez. Így saját, de nem integrált részének tekinti. Szerződésben rögzíti, hogy a startupban való részesedése az MVM Csoporton belül átruházható, továbbá igényt tart a következő körös befektetésekben való részvételre is. Amennyiben a startup nem szakmai befektetővel szeretne együttműködni, úgy pénzügyi befektetőhöz fordulhat vagy a szakmai tőkeinjekció után lehetősége van kivásárolnia magát a befektetés hozammal megnövelt értékén.
Az érdekkonfliktus lehetősége egyébként reális és valós. De mivel a befektetési ciklus korai fázisában van ez a tevékenység konkrét érdekkonfliktus még nem került felszínre. Fontos kiemelni, hogy a startup szempontjából igazából nem beszélhetünk összeférhetetlenségről, mivel egy startup a saját jövőképéhez igazodva választ magának befektetőt, és nem fordítva. Így már a tőkeinjekció előtt tudja, hogy terméke a későbbiekben önállóan megállja a helyét vagy azt egy nagyobb cég felvásárolja.